cikoria

Önfeltáró rovatunk keretében következzék egy vallomás, ezeket a sorozatokat követem címmel.

Elképedve olvasom George F. Hemingway blogját a pepsifocin. Valahogy nem tudom elhinni, hogy az UEFA-nál valóban ennyire buta emberek ülnek. Idézem:

10 év mobillal a jobb zsebben (az első két évben még a balban). Ezeket nyúztam el eddig:

Magyar földre magyar nindzsát! - végre, b*sszameg nem tudom mi hiányzott, de tényleg. Erre itt vannak. Köszönöm, vissza is vonulok. A humornak immár vége, beteljesedett az életmű, Karinthy megbékélhet.

Harminc szám múlva elérem az 5000-et. Lassan el kéne gondolkodni, hogy mi legyen a jubileumi track. Asszem kiírok róla egy szavazást.

Ismét itt egy remek alkalom, hogy lezárjuk végleg a nyolcvanas éveket. Összeállt megint az URH ("... a kilencvenes éveket is nekünk kell eltörölni ..." - kezdte csaknem húsz éve az egyik (újra)búcsú köncertjüket Müller Péter), volt Bon-bon-si-bon Jenővel és Ágival, volt utána Vidámpark és Balaton, áramszünettel és kisebbfajta botránnyal (hozzá tartozik). Kínai kormány és Elviszlek Balatonra.

Közhírré tétetik - akár tetszik, akár nem, - hogy márpedig én a németeknek (gernyóknak, sváboknak, fritzeknek) szurkolok az ebén!

Nem szeretem az ilyen hibaüzeneteket.

Beszippantott immár engem is a google apps és megvettem a cikora.net domént. A blog (ha frissülnek a DNS-ek akkor,) ezen a címen is elérhető lesz, a levlezőcímem változásáról pedig elindultak kifelé a levelek.

Verebes osztályfőnök mogorván lép be a terembe, elfoglalja helyét a tanári pulpituson, karnyi távolságba húzza maga mellé az álló hamutálat, majd érces hangján megszólal: